Időjárás:Időjárás

Az új egészségügyről

Az új egészségügyi rendszert a következő alapötlet határozta meg: a biztosítók a havi 5-30 ezres nagyságrendű biztosítási díjért cserében azt az ígéretet teszik, hogy a velük szerződő személyek sokkal hamarabb és jobb szolgáltatáshoz jutnak, ezáltal nem lennének érintettek a várólistákban,sőt még a hálapénzt is megúsznák. A rendszerbe kerülő plusz pénzek természetesen az egészségügyi intézményekhez kerülnének, ahol munkabérekre, felújításokra, vagy éppen új eszközökre tudnák fordítani. Tehát tulajdonképpen ezzel mindenki jól járna, például a nem fizetős betegek várólistája is rövidülhet. Ehhez természetesen arra is szükség van, hogy a kórházak rendelkezzenek szabad kapacitással, vagy is legyenek olyan órák, amikor a fizetős pácienseket el tudják látni és valóban ne sorolják hátrébb a közfinanszírozott betegeket. Az egészségügyben dolgozók így is túlterheltek, és mivel az OEP úgynevezett volumenkorláttal dolgozik, egy bizonyos szint elérése utána, nem térítenék meg a költségeket az intézmények felé. A magánbiztosítók és ügyfeleik ezen a résen nyomulnak be, illetve kötik le az orvosokat és eszközöket egyaránt. Ám nem közvetlen az orvosnak fizetnek, hanem az intézménynek, aki visszaforgatja a pénzt a betegek javára, valamint visszaszorítja a hálapénzt. A magántőke megjelenése még nem mérhető számokban, a várólisták az év első hónapjaiban nem rövidültek, de nem is lettek hosszabbak, stagnálnak. A tényekhez azonban hozzátartozik, hogy a várólisták hossza kórházanként eltérő, de a kisebb beavatkozásokat nyilván gyorsabban elvégzik. Például egy mandulaműtét néhány hét alatt lezajlik, addig egy laparoszkópiás epeműtétnél 2-3 hónapig is kell várni.
Megosztás a Google Pluson

0 megjegyzés:

Powered by Jasper Roberts - Blog