Időjárás:Időjárás

Több munkanap, kevesebb táppénz

Hetente majd negyven órát dolgoznak átlagosan a magyar munkavállalók — derül ki egy frissen közzétett felmérésből. Hazánk ezzel az eredménnyel a legdolgosabb nemzetek sorát gyarapítja. Ráadásul egy jó hónappal többet hajtanak a főállásban dolgozó keletiek, mint a nyugati államokban élő kollégáik. Az uniós tanulmány szerint az öreg kontinens legtöbb országában mindenki kevesebbet dolgozik ma, mint 30 esztendeje. A hivatalos statisztikák arról árulkodnak Magyarországon, hogy a legalacsonyabb keresetűek 11 órával kevesebb időt töltenek munkahelyükön, mint a ’80-as években. A nagyobb fizetést hazavivőknek nyolc órával csökkent a munkaidejük. Ugyanakkor erősen árnyalja ezt a képet, hogy bár papíron kevesebbet kell dolgozni, a valóságban a nem dokumentált túlórák miatt mégis csak többet robotolnak a munkavállalók, mint a rendszerváltás idején. Ugyancsak beszédes adatra világítottak a legfrissebb uniós statisztikák, miszerint az unió keleti államaiban a főállásban dolgozók egy hónappal többet hajtanak évente, mint a nyugati területeken élők. A heti munkaidő területén hazánk még mindig a világ élmezőnyében van. Egy magyar munkavállalónál, aki heti 38 órát robotol, elvileg csak görög kollégája tölt több időt a munkahelyén (40 óra). Hozzánk hasonlóan dolgos nemzet a lengyeleké, ők is 38 órát güriznek egy héten. A munkaegészségügy területén is messze van még hazánk a fejlett országok átlagától. Békésben például 2005 óta majd’ ötödével csökkent a táppénzen töltött napok aránya. Az uniós tanulmány szerint az öreg kontinens legtöbb országában mindenki kevesebbet dolgozik ma, mint 30 esztendeje. A hivatalos statisztikák arról árulkodnak Magyarországon, hogy a legalacsonyabb keresetűek 11 órával kevesebb időt töltenek munkahelyükön, mint a ’80-as években. A nagyobb fizetést hazavivőknek nyolc órával csökkent a munkaidejük. Ugyanakkor erősen árnyalja ezt a képet, hogy bár papíron kevesebbet kell dolgozni, a valóságban a nem dokumentált túlórák miatt mégis csak többet robotolnak a munkavállalók, mint a rendszerváltás idején. Ugyancsak beszédes adatra világítottak a legfrissebb uniós statisztikák, miszerint az unió keleti államaiban a főállásban dolgozók egy hónappal többet hajtanak évente, mint a nyugati területeken élők. A heti munkaidő területén hazánk még mindig a világ élmezőnyében van. Egy magyar munkavállalónál, aki heti 38 órát robotol, elvileg csak görög kollégája tölt több időt a munkahelyén (40 óra). Hozzánk hasonlóan dolgos nemzet a lengyeleké, ők is 38 órát güriznek egy héten. A munkaegészségügy területén is messze van még hazánk a fejlett országok átlagától. Békésben például 2005 óta majd’ ötödével csökkent a táppénzen töltött napok aránya. A cikk a hirdetés után folytatódik — A cégeknél ugyanazt a munkát egyre kevesebben végzik. Az emberek sokszor egy napot sem mernek kihagyni, mert tudják, helyettük nem csinálja meg senki. Félnek, hogy lecserélik őket olyanra, aki győzi a tempót — osztotta meg tapasztalatait dr. Fodor Zsuzsanna foglalkoztatás-egészségügyi főorvos. Hasonló véleményen van Kozma Zoltán is. A klinikai szakpszichológus elmondta, egyre gyakoribb, hogy sokan megfeszülve próbálnak helyt állni munkahelyükön. A túlzott stressz miatt pedig nő a pszichés megbetegedések száma. Kozma Zoltán szerint ugyanakkor az állandó munkahely megléte kapaszkodót is jelent, hiszen a megélhetés mellett minden ember számára fontos, hogy hasznos tagjává váljon egy közösségnek, tartozzon valahová.
Megosztás a Google Pluson

0 megjegyzés:

Powered by Jasper Roberts - Blog