Legyen Ön ennek a portálnak a tulajdonosa! 

Breaking News

A kamara elnöke a kancellár kinevezését is aláírja

A gazdaság minden társadalom alapja, egy ország megítélését, nemzetek közötti presztízsét elsősorban gazdasági ereje határozza meg. A gazdaság pedig a különböző tevékenységet folytató vállalkozások összességét jelenti. A gazdasági, társadalmi fejlődés egy adott pillanatban mindenütt eljutott arra a szintre, amikor egy országban szükségessé vált az, hogy a stabilitást adó vállalkozások, a nemzet gazdaságának fejlődése érdekében, érdekeik hatékony érvényesíthetősége miatt szervezetbe tömörüljenek. 

Magyarországon a XIX. század közepén (1850. III. 18-án kelt királyi pátens rendelkezése alapján) jött el az ideje a hazai kereskedelmi és iparkamara létrehozásának. Az első kamarai törvény 1868-ban jelent meg és 1934-ig volt érvényben. Az, hogy a vállalkozásoknak kötelező-e belépniük a kamarába vagy ezt önkéntes alapon tehetik meg, folyamatosan változott a történelem során.

A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2012. szeptember 4-én tartotta évi rendes közgyűlését, mely egyben tisztújító ülés is volt. A Békési Ipartestületnek és a megyei kamara kézműves tagozatának elnöke Juhos János, egy újabb ciklusra megkapta a tagság bizalmát, az újraválasztott elnökségben továbbra is ő az egyik alelnök, aki a szakmai képzések problémájával is foglalkozik a testületen belül. Terveikről, jövőképükről kapcsolatban válaszolt a hír6.hu kérdéseire.

- A kamarai tagság valamikor kötelező, valamikor önkéntes. Ma mi a helyzet ebben a kérdésben?

- Ma a kettő kombinációjából jön össze. Nem kötelező tagnak lenni, de 2012. január 1-től minden vállalkozásnak kötelező a regisztráció.

- Mi a különbség a regisztráció és a tagság között?

- Alapvetően a díj és a kamara által nyújtott szolgáltatások igénybevételének lehetősége. A regisztráció azért kötelező, hogy az ország tiszta képet kaphasson azokról a kis- és középvállalkozásokról, amelyek prosperálnak, legálisan működnek. Mert ebben a kérdésben legalább háromféle adat létezik. A NAV listája nem egyezik a statisztikai hivatal listájával, a miénk pedig mindkettőtől különbözik.

- Ma Békés megyében hány regisztrált vállalkozás van? Ezek közül mennyi rendelkezik rendes tagsággal? Hány olyan vállalkozás van, amelyik működik, de sem regisztrációja nincs, sem tagsággal nem rendelkezik?

- Tudomásunk szerint megyénkben körülbelül 22 000 kis- középvállalkozás működik, ebből 15 000 regisztrált. Bár a regisztráció kötelező, de azokkal szemben, akik nem regisztráltak, semmilyen törvényes kényszerítő eszköz nem áll a rendelkezésünkre.

- A gazdasági szakemberek egyöntetű véleménye, hogy Magyarország gazdaságát a kis- és középvállalkozások tudják hosszú távon eredményesen életben tartani, ők tudják a válságból is kivezetni az országot. Azok a cégek, amelyeknek érdekképviseleti szervei a kereskedelmi és iparkamarák, hogyan tudnak hatékonyan és eredményesen működni, ha nem látják a teljes gazdasági struktúrát?
 
- Ennek a kérdésnek a megválaszolása a legnehezebb és legfontosabb feladatunk. Nevezetesen, hogy valamennyi kis- és középvállalkozás képviseletét ellássuk. A regisztrációs rendszer bevezetése is az egyik eszköze annak a célunknak, hogy a lehető legszélesebb vállalkozói réteget képviselhessük. Azt tudjuk, hogy minden vállalkozó működése során azt vizsgálja, hogy mi miért éri meg neki? Pontosabban a vállalkozók minden cselekedetüket vállalkozásuk hasznára fordítják. Ezért nagyon fontos feladatunk az is, hogy megmutassuk, miért érdemes a kamara tagjának lenni. Mert az kifejezetten jó, hogy a kötelező regisztráció bevezetése után a megyei vállalkozások körülbelül kétharmada valamilyen formában hozzánk tartozik, de a teljes kép kialakításához szükséges a nem regisztrált vállalkozások rendszerbe hívása is. Természetesen ezért nekünk olyan ajánlatot kell tennünk feléjük, amelyik haszonnal kecsegtet számukra. A kormány kinyilvánította, gazdasági programjának megvalósításakor kiemelten számít a kereskedelmi és iparkamarára, stratégia partnerként kezel minket. Nekünk ezért helyi szinten, itt Békés megyében kell úgy dolgoznunk, hogy a ránk osztott feladatainkat a lehető legjobban hajtsuk végre, és ezzel valós segítséget nyújtsunk a válság megoldásához, a gazdasági élet fellendüléséhez.

- Milyen ajánlatokat tudnak tenni a vállalkozók felé?

- Nézze, én a Békés megyei kézműves kamarának alapító tagja voltam 1995-ben, tehát volt időm megtapasztalni a tagság előnyeit, pontosan tudom, hogy mire számíthatok. A kamaráknál hatalmas kapcsolati- és tudástőke valamint lobbierő halmozódik fel, és ebben tényleg mindenki megtalálhatja azt, ami a saját vállalkozásában segítségére lehet. A kamara egy vállalkozás minden szegmensében segítségére tud lenni tagjainak. A források felkutatása és átlátható rendszerbe szedése, a forrásokhoz szükséges úton való elinduláshoz és végigmenéshez nyújtott segítségadás, a piac folyamatos elemzése, a lehetséges hazai és külföldi partnerek számának folyamatos növelése, közreműködés elérhetőségükben. Magyarul a pályázatok folyamatos figyelése, ezekről a tagok értesítése, részvétel a pályázatok megírásában és végrehajtásában, az állandó piackutatás pedig a vállalkozások pozíciójának folyamatos korrigálását teszi lehetővé. Ennek a munkának az elvégzéséhez a kamarának megvannak az infrastrukturális és személyi feltételei. Tehát a kamara részt tud venni a vállalkozások mindennapi életében. Ugyanakkor kétirányú tevékenységet folytat, hiszen a törvények előkészítésében való részvétel kapcsán lehetősége van optimalizálni a gazdaság általános feltételeit, melynek hatásai hosszútávon válnak érezhetővé. Az Európai Unióban azok a gazdaságok a legerősebbek, ahol erős kamara működik.

- Mondjon példát!

- A kamarán belül nekem egyik feladatom a szakképzés. Ezt különösen jól ismerem, hiszen nagyon sokat dolgoztam benne. A szakemberképzés duális rendszerének újbóli bevezetése kifejezetten kamarai ajánlásra történik. Ez a képzési forma nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a gyerekek az elméleti tudásukat az iskolában szerzik meg, de a gyakorlati tudást valós vállalkozásokban tanulják meg iskolás korukban is. Ehhez természetesen minden szakmában szükség van olyan vállalkozókra, akik vállalják, hogy részt vesznek ezekben a képzésekben. A kamarának ezeknek a gyakorlati helyeknek a kiválasztásában például kulcsszerepe van, hiszen a kamara minősíti a munkahelyet, mi adjuk ki azt az igazolást, hogy a vállalkozás biztosítani tudja a szakmai és vizsgakövetelményeket.

- Ilyen oktatási feladatokat csak kamarai tagok vállalhatnak?

- Jelenleg még nem, de a kamara megy ki megvizsgálni a feltételeket, a kamara minősítése alapján léphet be egy-egy vállalkozás az oktatásba. Békés megyében a Linamar vállalat az egyik legjobb példa a gazdaság és az oktatás közötti együttműködésre a szakemberképzés területén. A gyárban minden feltételt megteremtettek a szakemberek képzéséhez, és pontos információkat adnak arra is, hogy milyen végzettségű szakemberekre van szükségük. Az pedig tény, hogy amelyik tanuló ezek közül a szakmák közül választ, annak biztosan lesz munkahelye az iskola elvégzése után.

- A kamara és a válság. Hogyan látja ezt a kérdést?

- Ebben nagyon speciális a véleményem. Mégpedig azért, mert ahogyan a válság lezár egy-egy utat, ugyanazzal a lendülettel új célokat is kijelöl. Tehát a gazdasági válság lehetőség is! Lehetőség az új vállalkozásoknak, lehetőség arra, hogy a régiek megújuljanak. És ebben az új út keresésében a kamarák nagyon sokat tudnak segíteni. Például a skót, a holland kamara felismerte, hogy tagjainak az EU-n belőli piaci lehetőségei beszűkültek, úgy döntöttek, hogy máshol keresnek kapcsolatokat, például keleten. Ezt, mint kamara fogalmazták meg, nem pedig a holland és skót vállalkozások kerekedtek fel külön-külön. Érnek is el sikereket. Én személy szerint hiszek a kamara biztosította lehetőségekben, mert a vállalkozások érdeke közös, működésük gyakorlatilag azonos, bár természetesen szakmaspecifikumok azért léteznek. De kevesebbet költeni és többet keresni elv, szakmáktól függetlenül igaz. Ezért képes a kamara tényleges és hatékony segítséget nyújtani a tagjainak, függetlenül attól, hogy mivel foglalkoznak.

- Szemléltessük néhány uniós példával a kamarák hatékonyságát!

- Európában azok a gazdaságok a legjobbak, ahol erős kereskedelmi és iparkamarák működnek. Németországban van a legerősebb gazdasági kamara egész Európában, és a német a legerősebb gazdaság. De például az osztrák gazdaság is stabil, az osztrák kamara erejére pedig jellemző, hogy a mindenkori kancellár kinevezésén a kamara elnökének aláírása is ott van, nélküle nem lehet kinevezni.
Magyarország mindkettőtől nagyon messze van, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara még csak megközelítően hasonló befolyással sem nem bír az országban. De a mostani kabinet szorosabb együttműködése a kamarával mindenképpen ebbe az irányba mutat. A kamarák hálózata viszont már jól kiépített, minden régióban megvannak a szervezetei, és egyre konkrétabban megfogalmazottak a feladatai is. A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara új vezetősége a következő ciklusban: Elnök: Hódsági Tamás. Alelnökök: Szabó Géza, az ipari tagozat elnöke, Juhos János, a kézműves tagozat elnöke, Vozár Márton a kereskedelmi és vendéglátó tagozat elnöke, általános elnökhelyettes Dr. Orosz Tivadar (a közelmúltban elhunyt Hatos Istvánné helyett). Az ő feladatuk, hogy a Békés megyei vállalkozásoknak segítsenek prosperitásuk fenntartásában és jövőjük építésében.

Nincsenek megjegyzések