Időjárás:Időjárás

Gécs Béla újabb hiánypótló könyvvel jelentkezett

Bemutatták Gécs Béla Békéscsaba Széchenyi ligete című kiadványát kedden a városháza dísztermében. A kötetben helyett kapott a liget története a sorsfordító pillanatokkal, több jelentős jelenlegi vagy egykori épület, illetve azok neve és élete is, akik tevékeny szerepet vállaltak a létrejöttében, fejlesztésében. A könyvbemutatón elhangzott: a Széchenyi liget a tervezett Munkácsy-negyed részét képezi, így a jövőben megszépülhet.
A Körösön túli területen 1776-ban jelöltek ki egy részt egy újabb temetőnek. Az 1831-es kolerajárvány sok áldozatot szedett, és az emléktábla tanúsága szerint kétezren nyugszanak ott, akiket „az epemirigy dühösködő mérge” öt hét lefolyása alatt elragadott. A katasztrófa után 15 évvel, 1846. július 11-én döntött úgy Csaba képviselő-testülete, hogy a sírkertből „közmulató” kertet létesítenek a közönség használatára.

Mint ahogy Gécs Béla fogalmazott a kötetben, az ótemetőből kihasított 57 ezer 700 négyszögöl területet 1850-ben kezdték parkosítani, fásítani Sztraka Ernő terve alapján. 1875-ben ismét ő készített parkfelújítási tervet, melyben a ligetet angolkertként szándékozott kialakítani, felváltva bokrokkal és sűrű árnyas fákkal. 1850-re visszatérve: az az év egy másik esemény miatt is fontos, mivel Berger Izsák akkor kapott engedélyt a sörház építésére.

Gróf Széchenyi István 1860. április 8-án hunyt el. Négy hónapra rá, augusztus 13-án Csaba képviselő-testülete elfogadott egy határozatot, hogy a ligetet a legnagyobb magyarról nevezzék el. Ezzel a település az elsők között örökítette meg gróf Széchenyi István emlékét, és az első volt, amely ligetet nevezett el róla. Fontos állomás még a liget életében 1896, amikor átadták az Ádám (Áchim) Gusztáv tervei alapján elkészült nyári pavilont.

A keddi könyvbemutatón Gécs Bélával Varga Tamás osztályvezető-helyettes, közművelődési csoportvezető beszélgetett, kiemelve, hogy információkban és illusztrációkban gazdag kötet született. A szerző elmondta, hogy egyrészt személyes indíttatás miatt foglalkozott most a Széchenyi ligettel – maga is sokat játszott ott –, másrészt pedig figyeli folyamatosan az évfordulókat, így jött a ligeté is. Öt-hat évvel kezdte el az anyaggyűjtést.

Varga Tamás megjegyezte, hogy a ligetnek kalandos élete volt, sorsfordító pillanatokkal. Gécs Béla elmondta, hogy a kezdetektől egyre szebb és szebb lett a terület, az 1888-as árvíz azonban hatalmas pusztítást végzett, több évnek kellett eltelnie, mire minden visszatért a rendes kerékvágásba. A liget fénykorának azt az időszakot nevezte, amikor Lischka Lipót főkertész kiváló szakértelemmel gondozta a növényeket.

A kötetben olvasható, hogy 1879-ben szabad fürdőzőhelyeket jelölt ki az Élővíz-csatornán a település vezetése, 1886-ban a ligetnél is strandfürdő kapott helyet. Érdekes mozzanat volt az is, hogy 1956-ban állatkertet, vidámparkot létesítettek a ligetben, arra 60 ezer forintot irányzott elő a tanács – pár év alatt azonban az meg is szűnt. Komoly vendéglátás is volt a ligetben, sőt még evőbajnokságot is rendeztek volna, ha nem jön a vihar.

Gécs Béla Varga Tamás kérdésére elmondta, számára az egyik legmeglepőbb momentum az volt az anyaggyűjtés során, hogy 1896-ban, a millennium évében mindössze egyetlen egy dolgot adtak át a mai megyeszékhelyen: a nyári pavilont, ami a műkedvelő színjátszóknak adott otthont. Akkoriban tizennyolc ilyen egyesület működött a településen.

A könyvbemutatón elhangzott, hogy a Széchenyi liget olyan népszerűségnek örvendett egy-egy időszakban, annyian korzóztak ott, hogy szinte ki lehetett volna tenni a „megtelt” táblát. 1907-ben egy glosszaíró úgy fogalmazott, hogy: „A tavaszi kizöldült liget fái, bokrai, a nyári árnyak virágos illatai vonzzák ki a randevúzókat... A ligetben azonban még most is becstelen dolgok folynak.”

Megszépülhet a közpark

Azonnal igent mondtam, amikor Gécs Béla azzal keresett meg, hogy megjelentetné az első békéscsabai közpark történetét – mondta Szarvas Péter a könyvbemutatón. Békéscsaba polgármestere a szerzőt méltatva hozzátette, hogy Gécs Béla soha nem pihen, fáradhatatlanul kutat, és most is hiánypótló kiadványt jelentetett meg, pontos, teljes körű ismereteket adva a Széchenyi ligetről, annak történetét illusztrációkkal színesítve.

Mint fogalmazott, Gécs Béla a könyvben felveti azt a gondolatot, hogy gróf Széchenyi Istvánnak szobrot kellene állítani a ligetben, és ezen ő is elgondolkozott. Emlékeztetett, hogy a liget a Munkácsy-negyed részét képezi, konkrét tervek készültek, készülnek a fejlesztésekre, melyek megvalósítására az ígéretek szerint források is rendelkezésre állnak majd, és ennek köszönhetően megszépülhet a jövőben.

Megosztás a Google Pluson

0 megjegyzés:

Powered by Jasper Roberts - Blog