Legyen Ön ennek a portálnak a tulajdonosa! 

Breaking News

Békéscsabán a ”Többes számban” című országjáró, időszaki kiállítás

Különleges gömbsátorban nyílik kiállítás 2018. március 24-én, szombaton 14.00 órakor a Szent István díszterén
Ünnepélyes megnyitóval nyílik meg 2018. március 24-én, szombaton 14.00 órakor a Magyar Nemzeti Múzeum és a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködésében szervezett, az I. világháború és a hátország mindennapi valóságait feldolgozó "Többes számban" című országjáró kiállítás, melyre a Magyar Nemzeti Múzeum és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tisztelettel meghívja a Város polgárait a Szent István térre. 

A kiállítást megnyitja: Erdős Norbert, Európai parlamenti képviselő. 

Köszöntőt mond: Szarvas Péter, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere és Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. 

Közreműködik: Berec Péter, klasszikus harmonikaművész, Szlotta Judit, a Kossuth Rádió bemondója. 

2018. március 24-30. között Békéscsabán, a Szent István dísztéren egy 18 méter átmérőjű félgömb alakú sátorban kap teret a Magyar Nemzeti Múzeum „Többes számban” című országjáró kiállítása. 

A kiállítás címe is utal arra, hogy a 20. században, a tömeggyártás, a tömegpusztítás és a tömegpropaganda századában ebből a háborúból már nemcsak a katonák, hanem az otthon, családfő nélkül maradt asszonyok, de még a gyerekek sem maradhattak ki. A háború miatt mindenkinek az élete megváltozott, nem csak a frontra indulóké. Ez már valóban a tömegek háborúja volt, rengeteg katona és civil véráldozatával. A nemzetek háborújában valamiképpen mindenki részt vett. Aki nem fegyverrel, az az otthonmaradottak áldozatos munkájával. A világpusztítás után egy új, modern világ épült, ami már semmiben nem hasonlított a korábbihoz.

A látogatók nem egy hagyományos kiállításba lépnek be, hanem amennyire lehet, itt át is érezhetik, milyen lehetett a fronton vagy a hátországban élni száz évvel ezelőtt. A vándorkiállításon ugyanis nem a szokásos, könnyen mozgatható eszközökön, hanem a század elejének jellegzetes, stilizált tereiben, életnagyságú, interaktív installációk közt lehet megismerni a korszakot.

Míg a múzeumok hagyományos termeiben talán furcsán hatnának ezek a látványos megoldások, addig egy ilyen különleges építményben újfajta elemekkel is lehet kísérletezni. A kiállítótérben ezért helyet kap a frontra induló katonák sorsát jelképező vonatkocsi; a hosszú, békés 19. századot megidéző, de idővel darabjaira hulló körhinta; a háborús propagandahivatalra utaló, hatalmas írógép és a családfenntartó nélkül maradt otthoniak megváltozott életét bemutató villamoskocsi is. Emellett ki lehet próbálni, milyen nehéz volt egy háborúban szolgáló katona menetfelszerelése, a háborús biciklire ülve versek sorai indulnak el, a több mint 700 kiállított eredeti tárgy között pedig megnézhetnek olyan különlegességeket is, mint például Horthy Miklós sorhajókapitány levelét, illetve Mednyánszky László ismeretlen katonát ábrázoló portréját, valamint cenzúrázott újságoldalakat is bemutatunk.

Az országjáró kiállítás egyik célja, hogy sok iskoláscsoport is megismerje, milyen lehetett az I. világháború kora. A Nagy Háború ugyanis egyetlen magyar családot sem kímélt, lezárása pedig Magyarország 20. századi sorsát is jelentősen befolyásolta. Az emlékév kezdetén rengeteg rendezvény és program foglalkozott a témával, de fontos, hogy a háború lezárásának évfordulóján is felidézzük a száz éve történteket, és ez a tudásanyag azokhoz is eljusson, akik azóta tanultak róla a közoktatásban. Ezért a helyi iskoláknak szakvezetést is szervezünk.

A sátor látogatása mindenkinek INGYENES, és minden városban a település egy-egy központi helyén lehet majd megtalálni.

A gömbsátor korábban – akkor még nagyon eltérő tartalommal: a Magyar Nemzeti Múzeum bemutatásával – már több vidéki és fővárosi helyszínen is járt: 2014-ben a Szigeten például mintegy 130 ezer fiatal látta.

A kiállítást anyagilag a – Magyar Nemzeti Múzeum mellett – az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a befogadó városok és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága támogatta.

A kiállítás koncepciójának megalkotója, forgatókönyvírója és főkurátora Császtvay Tünde irodalomtörténész, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa, osztályvezetője; szakmai munkatársa Végh Katalin, a Katona József Múzeum igazgatóhelyettese.

Szakértői munkájával segítette a projektet Ihász István történész-muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tárának nyugalmazott vezetője; Boka László irodalomtörténész, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója és ifj. Bertényi Iván történész, a bécsi Collegium Hungaricum igazgató-helyettese.

A látványtervet Bátonyi György alkotta meg; a vizuális látvány, arculat és grafika Kellényi Kata munkája.

A jelenlegi kiállítás igazi múzeumi és közgyűjteményi együttműködésből született: létrehozását segíti – a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei mellett – az MNM balassagyarmati Palóc Múzeuma, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, az MMKM Elektrotechnikai Múzeuma, a kecskeméti Katona József Múzeum. Gyűjteményeikből önzetlenül kölcsönöztek: Horthy István, Lengyel Ágnes, Lénárt László, Múltidéző Néphagyományőrző Egyesület-Helytörténeti Emlékház, Nagy György, Polgár Zoltán, Rezi Kató Gábor, Szanka József és a Szügyi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat.

A kiállítás Inter arma Musae silent című, kisebb egységét az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságával egyetértésben valósul meg. A belső vetítés filmanyagait Hanák Gábor bocsátotta rendelkezésre. Az I. világháború 100. évfordulójára elkészült virtuális digitális anyagok, adatok és felületek is elérhetővé válnak. Így a sátorban sok éves tudományos munkák eredményei felhasználásának nyilvános elérését támogatta a kecskeméti Katona József Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft valamint a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár.

Nincsenek megjegyzések